Légifelvételek a természetvédelem szolgálatában
„A jelenkort a múlton keresztül lehet megérteni” – Beszélgetés Búzás Előd természetvédelmi őrrel
A fentrol.hu nemrégiben lezajlott XII. pontgyűjtő játékának egyik dobogósa, Búzás Előd természetvédelmi őr arról mesél a vele készült interjúban, hogyan nyújtanak segítséget a munkájában a Digitális Légifelvétel Archívum fotói.
A fentrol.hu tavaly decemberben lezárult XII. pontgyűjtő játékának nyertesei idén februárban látogathattak el a Lechner Tudásközpont Bosnyák téri székhelyére, ahol betekintést kaptak a Légifilmtárban folyó munkába. A legtöbb pontot összegyűjtő játékosok között volt Búzás Előd, aki természetvédelmi őrként dolgozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnál, és a Digitális Légifelvétel Archívum lelkes felhasználója.
Először vettél részt a fentrol.hu pontgyűjtő játékán, ahol szép eredményt értél el. Összesen 155 db légifelvételt illesztettél a helyére és 763 ponttal bekerültél a nyertesek közé, amihez gratulálunk. Honnan jött az érdeklődés a georeferálás iránt?
Teljesen véletlenül adódott úgy, hogy részt vettem a pontgyűjtő játékban, ugyanis a kutatásomhoz és a munkámhoz is szükségem volt légifelvételekre, amelyeken keresztül egy adott terület változásait megfigyelhetem. Mivel egy viszonylag nagy területről volt szó, sok fotót kellett georeferálnom, és ez pont egybeesett a pontgyűjtés időtartamával. A tanulmányaimhoz kapcsolódóan természetvédelmi tájhasználat-történeti vizsgálatok témában végzek kutatást, a Zala folyót kísérő gyepterületeket vizsgáltam és az ezekről készült légifotókat georeferáltam, hogy a helyükre kerüljenek és átláthatók legyenek a múlt darabjai, és ezáltal érthetőbb legyen a jelen. Itt elsősorban a 60-70-es évek légifelvételei nyújtottak segítséget a tájhasználat nyomon követésében. A vizsgálat persze nem csak a légifelvételek korára korlátozódott: a korábbi időkről, az 1780-as évektől kezdődő katonai célú térképes felmérések adtak tájékoztatást, napjainkra vonatkozóan pedig a távérzékelés, a geoshop.hu-n megtalálható ortofotók. A rendelkezésre álló adatokból egy térképes, légifotós adatbázist építek, amin a területek változása az idők során nyomon követhető.
Tehát akkor nem csupán hobbiból georeferálsz, hanem a hivatásodhoz is köze van. Mesélj egy kicsit arról, mivel foglalkozol!
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságon dolgozom természetvédelmi őrként, a Nyugat-Zala tájegység, ezen belül Zalaegerszeg és környéke az őrkerületem. A természetvédelmi őröknek az a feladatuk, hogy a rájuk bízott őrkerületben zajló változásokat, folyamatokat szemmel tartsák, a fészkeléseket, szaporodási sikerességet, növényállományok változását nyomon kövessék. Egyenruhás őrökként jogunkban áll fellépni azokkal szemben, akik természetkárosítást követnek el. Hat éve dolgozom a szakmámban, emellett két éve PhD hallgató vagyok a keszthelyi MATE Georgikon Campusán.
Egy természetvédelmi őr számára biztosan több dologról árulkodnak ezek az archív légifelvételek, mint annak, aki avatatlan szemmel fürkészi őket. Mi mindent lehet leolvasni róluk?
A kutatásomnál és a munkám során is nagyon hasznosak a fentrol.hu fotói, mert segítenek abban, hogy a múltat megfigyelve megértsem a jelenben lévő helyzetet. Ha egy természetvédelmi szakember ritka élőlényeket, ritka élőhelyeket fedez fel, arra is kíváncsi, vajon mi lehetett ott régen, mit csinált vagy éppen nem csinált az ember azon a területen, ami végül a mostani helyzet kialakulásához vezetett. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához nyújtanak nagy segítséget a légifelvételek. Egy élő példa erre a Batyki-láprét: ahhoz, hogy megtaláljuk a megfelelő módszert ennek a területnek a védelmére, meg kell vizsgálnunk a múltját, hogy a régihez hasonló környezetet tudjunk teremteni. A fentrol.hu-n található jó minőségű légifelvételeken látszik például, hogyan gazdálkodtak korábban ezen a területen: az emberek kaszáltak, szénát gyűjtöttek, szarvasmarhát legeltettek. Ebből levonhatjuk a következtetést, hogy a változatos legeltetés és kaszálás jó ennek a területnek, így ha azt akarjuk elérni, hogy továbbra is jól működő élőhelyként maradjon fenn, a jelenben is ezt kell csinálnunk.
Ezek szerint nem csak szakmailag érdekesek, de gyakorlati hasznuk is van az archív légifelvételeknek. Hogyan használható még a mindennapi munkádhoz a fentrol.hu?
Amikor szakmai állásfoglalást kell adnunk egy-egy ügyben valamilyen hatóságnak, ahhoz, hogy minél hitelesebben tudjuk támogatni a jelenre vonatkozó döntéselőkészítést, évtizedekkel korábbra kell visszatekintenünk és megvizsgálnunk, hogy az adott élőhely mióta létezik és mi történt ott a múltban. Minél régebben van ugyanis jelen egy facsoport vagy gyep, természetvédelmi szempontból annál értékesebb lehet. Mondok erre is egy példát: adott két egymás mellett lévő erdőterület, mindkettő azonos korú fákkal, és egy beruházás miatt dönteni kell, melyik helyére épüljön a létesítmény. Az a terület, ami mindig is erdő volt, értékesebbnek számít ahhoz az erőterülethez képest, ami régebb más hasznosítású volt – a légifotókon pedig vissza lehet nézni, melyik helyén volt korábban is erdő. Ilyenkor a lágyszárú fajok meglétének a vizsgálata érdekesebb, hiszen ezek folyamatosan jelen vannak, még ha a fákat közben ki is termelték. Az erdőkben a lágyszárú szintet nem szokták újra ültetni, mint a fákat. Szerencsés esetben állományuk továbbra is fennmarad az adott élőhelyen és odavonzzák a rovarokat, ízeltlábúakat, amelyek a madarakat és így tovább. A régebbi erdőnél tehát a specialista lágyszárúak egy régebbi ökoszisztéma meglétére utalnak.
Ezen kívül még a vizek vizsgálata is rendkívül érdekes. Az ortofotókon nem mindig láthatóak, mert napjainkra már benőtte a növényzet, viszont az archív légifotókon jól kivehető, hol voltak egykor holtágak, holtágmedrek, tocsogók, patakok. Mindez azért fontos, mert manapság a víz megtartása kiemelt feladat a természetvédelemben, és ennek érdekében több vizes élőhelyet kell létrehoznunk. Erre pedig a régi medrek a legalkalmasabbak, mivel ezek – annak ellenére, hogy időközben befásodtak – sokkal inkább visszaalakíthatóak vizes élőhellyé mint azok a területek, ahol korábban sosem volt víz.
Zalaegerszegről utaztál ide, hogy részt vegyél a pontgyűjtő játék nyereményeként kiérdemelt műhelylátogatáson. Reméljük, tetszett a Légifilmtár, és sikerült értékes élményekkel gazdagodnod.
Nagyon kíváncsi voltam az ott folyó munkára, hogy hogyan jutnak el a negatívok az internetes publikálásig. Korábban nem voltam rendszeres olvasója a fentrol.hu blognak, így a légifotózás és a képek kezelésének minden állomásával külön érdekesség volt szembesülni, a repülőgépek hasába épített 200 kilós kamerától a hűtött filmtáron keresztül a negatívok vegyszeres tisztításán át a szkennelés folyamatáig. Emellett lehetőségem volt a fentrol.hu honlap készülő új verzióját is tesztelni és visszajelzést adni róla – mivel olyan sokat köszönhetek ennek a szolgáltatásnak, cserébe igyekszem segíteni, ahogy tudok.
Azt még mindenképp el szeretném mondani, hogy mind a természetvédelmi szakemberek, mind pedig a kutatók körében ismert a fentrol.hu, rendkívül hasznos pillére a munkájuknak, és nagyra becsülik az oldalt készítő szakemberek munkásságát, akiknek köszönhetően évről évre bővül az online elérhető archív légifelvételek tárháza, ötleteket adva a jelen törekvéseihez a természetvédelem területén. Amikor ezek a légifelvételek készültek, repülőgépből fotózva, talán még nem is gondolták, hogy a jövőben mi mindenre fel lehet majd használni őket a modern eszközök segítségével. Ezért is tartom fontosnak a régi fotók feldolgozását és internetre való feltöltését, mert a jövő rejtegethet még módokat a fentrol-hu-n elérhető légifelvételek újfajta felhasználására.
